Krausz Ferenc


Krausz Ferenc Németországban élő, magyar születésű Nobel-díjas fizikus, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója és az MTA külső tagja. A Health for Hungary program szellemi atyja.
Foglalkozása: fizikus, elméleti fizikus, magfizikus, lézerfizikus, egyetemi oktató
Iskolái: Budapesti Műszaki Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bécsi Műszaki Egyetem
Kitüntetései:
- Carl Zeiss Research Award (1998)
- Wittgenstein-Prize (2002)
- City of Vienna Prize for Science (2006)
- Quantum Electronics Award (2006)
- Gottfried Wilhelm Leibniz-díj (2006)
- Német Szövetségi Köztársaság Érdemrendje (2011)
- Otto Hahn-díj (2013)
- King Faisal International Prize in Science (2013)
- Clarivate Citation Laureates (2015)
- Wolf-díj (2022)
- Nobel-díj (2023)
Krausz Ferenc 1962. május 17-én született Móron. 1985-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) villamosmérnöki, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) párhuzamosan elméleti fizikusi oklevelet szerzett. Lézerfizikai kutatómunkáját a BME Fizikai Intézetében Bakos József irányítása alatt kezdte meg, doktori tanulmányait a Bécsi Műszaki Egyetemen folytatta, s 1991-ben lézerfizikából doktorált, 1993-ban habilitált. Az egyetemen később docensként, majd professzorként dolgozott, osztrák állampolgárságot is szerzett.
2003 óta Németországban él, a garchingi Max Planck Intézet igazgatója, és 2004-től a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem professzora.
Már fiatal kutatóként a rövid impulzusú lézerek fizikája érdekelte, szerepet vállalt az akkoriban robbanásszerű fejlődésnek induló femtoszekundumos lézertechnológia tökéletesítésében. A kutatómunka eredményeként a 2000-es évek elején az ő csoportja állította elő a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat, ezzel először végezhettek valós idejű megfigyeléseket az elektronok atomon belüli mozgásáról. Az általa kidolgozott technikát számos atom- és molekulafizikai folyamat, például a fotoionizáció időfüggésének vizsgálatában használták fel azóta.
2003-tól az Osztrák Tudományos Akadémia tagja, 2005-től a Budapesti Műszaki Egyetem díszdoktora, 2007-től a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső tagja. 2020-2023 között a hazai Nemzeti Tudománypolitikai Tanács tagja volt.
Kutatási területe: rövid impulzusú, femto- és attoszekundumos lézerek. Az ő csoportja állította elő a világ első attoszekundumos fényimpulzusait, lehetővé téve az elektronok atomon belüli mozgásának valós idejű megfigyelését.
Úttörő munkássága az attofizika megalapozását jelentette. Eredményeit a világ számos kutatóintézetében, többek között a szegedi ELI-ALPS-ban is alkalmazzák.
Legújabb kutatásai az ultragyors méréstechnika orvosi-diagnosztikai alkalmazásait vizsgálják. Céljuk a daganatos betegségek korai felismerése vérminták infravörös spektrumának elemzésével.
Csoportjával a femtoszekundumos és attoszekundumos technológiát használja vérminták infravörös spektroszkópiai elemzésére, illetve az összetételükben bekövetkező apró változások kimutatására. Azt vizsgálják, hogy ezek a változások elég specifikusak-e ahhoz, hogy lehetővé tegyék a daganatos betegségek egyértelmű diagnosztizálását azok kezdeti szakaszában.
Krausz Ferencet 2002-ben Wittgenstein-díjjal, 2006-ban Leibniz-díjjal tüntették ki. 2013-ban nemzetközi Fejszál király-díjat kapott az attofizika területén végzett kutatásaiért. 2013-ban az atomfizika területén végzett kutatásaiért a rangos német tudományos kitüntetéssel, a Otto Hahn-díjjal ismerték el. 2022-ben Fizikai Wolf-díjat kapott az ultragyors lézertudományok és attoszekundumos fizikai tudományok területén végzett úttörő munkájáért.
Újságcikkek
Gyulán is elérhető a koronavírus kísérleti gyógyszere, már több megyei teszteli a vírusok szaporodását gátló medicinát. Betegeken és a velük egy háztartásban élőkön is vizsgálják a hatását.
Neve még nincs, de meggyőző eredményei már vannak annak a kifejezetten koronavírus ellen kifejlesztett gyógyszernek, amelynek tesztelése már Magyarországon, azon belül Békés megyében is, folyik.
A részletekről dr. Szabó Ákos gyulai gyógyszerész nyilatkozott lapunknak.
Elmondta: a Pfizer cég a koronavírus megjelenése óta nemcsak a betegséget megelőző vakcinát kutatja, de sok energiát fordítanak arra is, hogy a már megfertőződött betegek tüneteit enyhítse.
A most tesztelés alatt álló gyógyszer szájon át szedhető, és a koronavírussal megfertőződött betegeken alkalmazható. A vírusok szaporodását gátolja a szervezetben, hiszen így a betegség lefolyása enyhébb lesz, és rövidebb ideig tart – részletezte a szakember.
Dr. Szabó Ákos azt is hozzátette, hogy már jó néhány vírusellenes szer van a világon, de kifejezetten COVID-19 ellen ez az első fejlesztés.
Idén márciusban jelentette be a Pfizer cég, hogy az állatkísérletek után embereken is kipróbálják a gyógyszert, ami elég jó eredményekkel halad – emelte ki. Hozzáfűzte: a világon jelenleg 400 vizsgálóhely van, több kontinensen. Mint megtudtuk, augusztus 23-án a Semmelweis Egyetem is csatlakozott a programhoz Merkely Béla professzor vezetésével. Magyarországon jelenleg hat vizsgálóhely van, az egyik Budapesten a másik öt Kelet-Magyarországon: az egri és a nyíregyházi kórházban, a debreceni klinikán, valamint Békéscsabán és Gyulán.
Egy új, attoszekundumos lézeralapú technológiával és a molekuláris ujjlenyomatunk létrehozásával remélhetőleg számos betegség felismerhető lesz már a korai jelekből. Ehhez az új módszerhez keresnek alanyokat jelenleg a Health for Hungary program keretében.
A H4H (Health for Hungary – Hungary for Health) program 2021-ben indult. Békés vármegyében összesen három településen van olyan vizsgálóhely, amely a Trial Pharma Kft.-hez kapcsolódva résztvevőket tud felvenni a programba: Békéscsabán, Gyulán és Orosházán – kezdte dr. Szabó Ákos gyógyszerész.
A jelentkezőkre egy új, molekuláris ujjlenyomatnak nevezett véralapú diagnosztikai, egészségmonitorozó rendszer fejlesztéséhez van szükség, amely a 2023. évi fizikai Nobel-díjas prof. dr. Krausz Ferenc kutatásain alapul. A vérplazma egy újonnan kifejlesztett lézeralapú technológiával történő elemzésével előreláthatólag nyomon követhetik az egészségi állapot változását, valamint már korán felismerhetik a kialakuló betegségek jeleit. A résztvevőket több éven keresztül vizsgálják, hogy az esetleges betegségek kialakulása az egyénen belüli változások mérésével kimutatható és nyomon követhető legyen.
Két csoportba sorolták a jelentkezőket; egy alacsony kockázatú karba 40 év feletti, teljesen egészséges vagy jól körülhatárolt és kezelt betegséggel rendelkezőket vártak. A magas kockázatú karba pedig az 50 év feletti, már bizonyos betegségekkel rendelkező személyek jelentkezhettek. Ilyen például a gyógyszeresen kezelt magas vérnyomás, magas koleszterinszint, esetleg dohányzó, vagy korábban sok éven keresztül dohányzó személy. Az alacsony kockázatú karba nagyon rövid idő alatt (néhány hónap) sikerült a szükséges létszámot bevonni. 2023 őszén indult el az alanyok bevonása a magas kockázatú karba, országosan 5000 fős irányszámmal.
Amennyiben valaki részt szeretne venni ebben az egyedülálló, hosszútávú egészségügyi programban, csak fel kell keresnie a vármegyében (Békéscsabán vagy Gyulán) az egyik vizsgálóhelyet. A program szakemberei átbeszélik vele azokat a kritériumokat, amelyek lehetővé teszik számára a részvételt. Ha mindennek megfelel, akkor elindulnak az első vizsgálatok. Dér Mónika vezető koordinátor megosztotta, a jelentkezők feladata mindössze annyi, hogy az előírt vizitekre elmenjenek. Ezek a program elején még viszonylag sűrűbbek, az első négyet 120 napon belül kell lebonyolítani, majd utána évente kell egyszer megjelenni. A vizitek alkalmával vérvétel, vérnyomásmérés, EKG, testösszetétel-mérés, vagy éppen vizeletvizsgálat történik.
A negyedik vizitet követően történik egy alacsony sugárdózisú tüdő CT, illetve egy szívkoszorúér-meszesedést mérő CT vizsgálat (Ca-Score). Amikor mindez megtörtént, következik egy átfogó orvosi ellenőrzés. A következő öt vizitre ezek után már csak évente kell az alanyoknak visszatérni. A program legvégén van ismét egy kiterjesztett nagyobb vizsgálat, megismételve a két CT vizsgálatot. A vizsgálati ciklus összesen 5 évig tart. Az időközben eltárolt kis mennyiségű vérplazma mintákon tudják megfigyelni az esetleges változásokat, ami összefüggésben lehet az adott személy egészségi állapotának változásával.
Minden egyes vizsgálat a program résztvevőinek teljesen ingyenes, megkapják a vérvételi és más vizsgálati eredményeket. Ráadásul ezek felkerülnek az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT), így a háziorvosok és más szakemberek ugyancsak elérik, ha arra szükség van. A program öt éve alatt a résztvevők szoros orvosi felügyelet alatt állnak, a tüdő CT például kiválthat egy tüdőszűrést is. A szakemberek jelzik az alanyok felé, ha a laboreredményekben kóros, szignifikáns eltéréseket észlelnek. Emellett azok a személyek, akik részt vesznek a programban, jelentősen hozzájárulnak az orvostudomány fejlődéséhez – tette hozzá Dér Mónika.