Csatlakozzon a H4H Programhoz, hogy az Ön segítségével egy jobb és egészségesebb világot hozhassunk létre!
A H4H (Health for Hungary – Hungary for Health) Program egy új kutatás része, amelynek keretében 10 éven keresztül várhatóan tizenötezer egészséges önkéntes vérmintáját gyűjtjük. Célunk egy Infravörös Molekuláris Ujjlenyomat alapú egészségmonitorozó rendszer kifejlesztése és validálása.
 
a Health for Hungary program szellemi atyja, Krausz Ferenc fizikai Nobel-díjat kapott!
HVG: Ez valódi szenzáció: Nobel-díjat kapott Krausz Ferenc fizikus
MTA: Krausz Ferenc nobel díjas
     
Krausz Ferenc Németországban élő magyar születésű, Nobel-díjas, In memoriam Gábor Dénes-díszokleveles fizikus, az MTA külső tagja, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója.
Foglalkozása: fizikus, egyetemi oktató, elméleti fizikus, magfizikus, lézerfizikus
Iskolái: Bécsi Műszaki Egyetem
Kitüntetései: Carl Zeiss Research Award (1998)
Wittgenstein-Prize (2002)
City of Vienna Prize for science (2006)
Quantum Electronics Award (2006)
Gottfried Wilhelm Leibniz-díj (2006)
a Német Szövetségi Köztársaság érdemrendje (2011)
Otto Hahn-díj (2013)
King Faisal International Prize in Science (2013)
Clarivate Citation Laureates (2015)
fizikai Wolf-díj (2022)
fizikai Nobel-díj (2023)
Krausz Ferenc 1962. május 17-én született Móron. 1985-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) villamosmérnöki, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) párhuzamosan elméleti fizikusi oklevelet szerzett. Lézerfizikai kutatómunkáját a BME Fizikai Intézetében Bakos József irányítása alatt kezdte meg, doktori tanulmányait a Bécsi Műszaki Egyetemen folytatta, s 1991-ben lézerfizikából doktorált, 1993-ban habilitált. Az egyetemen később docensként, majd professzorként dolgozott, osztrák állampolgárságot is szerzett.

2003 óta Németországban él, a garchingi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, 2004-től a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem kísérleti fizika professzora.

2003-tól az Osztrák Tudományos Akadémia tagja, 2005-től a Budapesti Műszaki Egyetem díszdoktora, 2007-től a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső tagja. 2020-2023 között a hazai Nemzeti Tudománypolitikai Tanács tagja volt.

Már fiatal kutatóként a rövid impulzusú lézerek fizikája érdekelte, szerepet vállalt az akkoriban robbanásszerű fejlődésnek induló femtoszekundumos lézertechnológia tökéletesítésében. A kutatómunka eredményeként a 2000-es évek elején az ő csoportja állította elő a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat, ezzel először végezhettek valós idejű megfigyeléseket az elektronok atomon belüli mozgásáról.
Az általa kidolgozott technikát számos atom- és molekulafizikai folyamat, például a fotoionizáció időfüggésének vizsgálatában használták fel azóta.

Úttörő kísérleti munkásságának eredményeit világszerte több kutatóintézetben hasznosítják, többek között a szegedi ELI-ALPS Kutatóintézetben is. Krausz Ferencet az attofizika tudomány megalapítójaként tartják számon.

Legújabb munkájában az ultragyors méréstechnika orvosi-diagnosztikai alkalmazását vizsgálja.

Csoportjával a femtoszekundumos és attoszekundumos technológiát használja vérminták infravörös spektroszkópiai elemzésére, illetve az összetételükben bekövetkező apró változások kimutatására. Azt vizsgálják, hogy ezek a változások elég specifikusak-e ahhoz, hogy lehetővé tegyék a daganatos betegségek egyértelmű diagnosztizálását azok kezdeti szakaszában.

Krausz Ferencet 2002-ben Wittgenstein-díjjal, 2006-ban Leibniz-díjjal tüntették ki. 2013-ban nemzetközi Fejszál király-díjat kapott az attofizika területén végzett kutatásaiért. 2013-ban az atomfizika területén végzett kutatásaiért a rangos német tudományos kitüntetéssel, a Otto Hahn-díjjal ismerték el. 2022-ben Fizikai Wolf-díjat kapott az ultragyors lézertudományok és attoszekundumos fizikai tudományok területén végzett úttörő munkájáért.

     
„A CMF örömmel jelenti be, hogy Krausz Ferenc megkapta a Wolf-díjat az ultragyors lézertudományok és az attoszekundumos fizika területén végzett úttörő munkájáért“

Az izraeli Wolf alapítvány 1978 óta minden évben - világszinten elismert szakértői zsűrijének bírálata alapján – Wolf díjat adományoz tudósok és művészek számára az emberiség és a békés emberi kapcsolatok érdekében elért érdemeik alapján. A díjazott tudományterületek az orvostudomány, mezőgazdaság, matematika, kémia, fizika, valamint a művészeti kategóriák a festőművészet, szobrászművészet, zeneművészet és építészet.
A Wolf-díj a fizikában a két, az orvostudomány területén a három legjelentősebb elismerés között van a világon.
A díj jelentőségét mi sem mutatja jobban, minthogy számos, Wolf-díjjal kitüntetett tudós később a Nobel-díjat is megkapta.

  
   
Gyulán is elérhető a koronavírus kísérleti gyógyszere, már több megyei teszteli a vírusok szaporodását gátló medicinát. Betegeken és a velük egy háztartásban élőkön is vizsgálják a hatását.

Neve még nincs, de meggyőző eredményei már vannak annak a kifejezetten koronavírus ellen kifejlesztett gyógyszernek, amelynek tesztelése már Magyarországon, azon belül Békés megyében is, folyik. A részletekről dr. Szabó Ákos gyulai gyógyszerész nyilatkozott lapunknak.

Elmondta: a Pfizer cég a koronavírus megjelenése óta nemcsak a betegséget megelőző vakcinát kutatja, de sok energiát fordítanak arra is, hogy a már megfertőződött betegek tüneteit enyhítse.

A most tesztelés alatt álló gyógyszer szájon át szedhető, és a koronavírussal megfertőződött betegeken alkalmazható. A vírusok szaporodását gátolja a szervezetben, hiszen így a betegség lefolyása enyhébb lesz, és rövidebb ideig tart – részletezte a szakember.

Dr. Szabó Ákos azt is hozzátette, hogy már jó néhány vírusellenes szer van a világon, de kifejezetten COVID-19 ellen ez az első fejlesztés.

Idén márciusban jelentette be a Pfizer cég, hogy az állatkísérletek után embereken is kipróbálják a gyógyszert, ami elég jó eredményekkel halad – emelte ki. Hozzáfűzte: a világon jelenleg 400 vizsgálóhely van, több kontinensen.
Mint megtudtuk, augusztus 23-án a Semmelweis Egyetem is csatlakozott a programhoz Merkely Béla professzor vezetésével. Magyarországon jelenleg hat vizsgálóhely van, az egyik Budapesten a másik öt Kelet-Magyarországon: az egri és a nyíregyházi kórházban, a debreceni klinikán, valamint Békéscsabán és Gyulán.