📰 Aktualitások

Krausz Ferenc

Kép 1 Kép 2

Krausz Ferenc Németországban élő magyar születésű, Nobel-díjas, In memoriam Gábor Dénes-díszokleveles fizikus, az MTA külső tagja, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója.
Foglalkozása: fizikus, egyetemi oktató, elméleti fizikus, magfizikus, lézerfizikus
Iskolái: Bécsi Műszaki Egyetem
Kitüntetései: Carl Zeiss Research Award (1998)
Wittgenstein-Prize (2002)
City of Vienna Prize for science (2006)
Quantum Electronics Award (2006)
Gottfried Wilhelm Leibniz-díj (2006)
a Német Szövetségi Köztársaság érdemrendje (2011)
Otto Hahn-díj (2013)
King Faisal International Prize in Science (2013)
Clarivate Citation Laureates (2015)
fizikai Wolf-díj (2022)
fizikai Nobel-díj (2023)

a Health for Hungary program szellemi atyja, Krausz Ferenc fizikai Nobel-díjat kapott!

 

Krausz Ferenc 1962. május 17-én született Móron. 1985-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) villamosmérnöki, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) párhuzamosan elméleti fizikusi oklevelet szerzett. Lézerfizikai kutatómunkáját a BME Fizikai Intézetében Bakos József irányítása alatt kezdte meg, doktori tanulmányait a Bécsi Műszaki Egyetemen folytatta, s 1991-ben lézerfizikából doktorált, 1993-ban habilitált. Az egyetemen később docensként, majd professzorként dolgozott, osztrák állampolgárságot is szerzett.

2003 óta Németországban él, a garchingi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, 2004-től a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem kísérleti fizika professzora.

2003-tól az Osztrák Tudományos Akadémia tagja, 2005-től a Budapesti Műszaki Egyetem díszdoktora, 2007-től a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső tagja. 2020-2023 között a hazai Nemzeti Tudománypolitikai Tanács tagja volt.

Már fiatal kutatóként a rövid impulzusú lézerek fizikája érdekelte, szerepet vállalt az akkoriban robbanásszerű fejlődésnek induló femtoszekundumos lézertechnológia tökéletesítésében. A kutatómunka eredményeként a 2000-es évek elején az ő csoportja állította elő a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat, ezzel először végezhettek valós idejű megfigyeléseket az elektronok atomon belüli mozgásáról. Az általa kidolgozott technikát számos atom- és molekulafizikai folyamat, például a fotoionizáció időfüggésének vizsgálatában használták fel azóta.

Úttörő kísérleti munkásságának eredményeit világszerte több kutatóintézetben hasznosítják, többek között a szegedi ELI-ALPS Kutatóintézetben is. Krausz Ferencet az attofizika tudomány megalapítójaként tartják számon.

Legújabb munkájában az ultragyors méréstechnika orvosi-diagnosztikai alkalmazását vizsgálja.

Csoportjával a femtoszekundumos és attoszekundumos technológiát használja vérminták infravörös spektroszkópiai elemzésére, illetve az összetételükben bekövetkező apró változások kimutatására. Azt vizsgálják, hogy ezek a változások elég specifikusak-e ahhoz, hogy lehetővé tegyék a daganatos betegségek egyértelmű diagnosztizálását azok kezdeti szakaszában.

Krausz Ferencet 2002-ben Wittgenstein-díjjal, 2006-ban Leibniz-díjjal tüntették ki. 2013-ban nemzetközi Fejszál király-díjat kapott az attofizika területén végzett kutatásaiért. 2013-ban az atomfizika területén végzett kutatásaiért a rangos német tudományos kitüntetéssel, a Otto Hahn-díjjal ismerték el. 2022-ben Fizikai Wolf-díjat kapott az ultragyors lézertudományok és attoszekundumos fizikai tudományok területén végzett úttörő munkájáért.

Újságcikkek

Újságkép 1 Újságkép 2

Gyulán is elérhető a koronavírus kísérleti gyógyszere, már több megyei teszteli a vírusok szaporodását gátló medicinát. Betegeken és a velük egy háztartásban élőkön is vizsgálják a hatását.

Neve még nincs, de meggyőző eredményei már vannak annak a kifejezetten koronavírus ellen kifejlesztett gyógyszernek, amelynek tesztelése már Magyarországon, azon belül Békés megyében is, folyik.
A részletekrőldr. Szabó Ákos gyulai gyógyszerész nyilatkozott lapunknak.
Elmondta: a Pfizer cég a koronavírus megjelenése óta nemcsak a betegséget megelőző vakcinát kutatja, de sok energiát fordítanak arra is, hogy a már megfertőződött betegek tüneteit enyhítse.


A most tesztelés alatt álló gyógyszer szájon át szedhető, és a koronavírussal megfertőződött betegeken alkalmazható. A vírusok szaporodását gátolja a szervezetben, hiszen így a betegség lefolyása enyhébb lesz, és rövidebb ideig tart – részletezte a szakember.
Dr. Szabó Ákos azt is hozzátette, hogy már jó néhány vírusellenes szer van a világon, de kifejezetten COVID-19 ellen ez az első fejlesztés.
Idén márciusban jelentette be a Pfizer cég, hogy az állatkísérletek után embereken is kipróbálják a gyógyszert, ami elég jó eredményekkel halad – emelte ki. Hozzáfűzte: a világon jelenleg 400 vizsgálóhely van, több kontinensen. Mint megtudtuk, augusztus 23-án a Semmelweis Egyetem is csatlakozott a programhoz Merkely Béla professzor vezetésével. Magyarországon jelenleg hat vizsgálóhely van, az egyik Budapesten a másik öt Kelet-Magyarországon: az egri és a nyíregyházi kórházban, a debreceni klinikán, valamint Békéscsabán és Gyulán

Egy új, attoszekundumos lézeralapú technológiával és a molekuláris ujjlenyomatunk létrehozásával remélhetőleg számos betegség felismerhető lesz már a korai jelekből. Ehhez az új módszerhez keresnek alanyokat jelenleg a Health for Hungary program keretében.
A H4H (Health for Hungary – Hungary for Health) program 2021-ben indult. Békés vármegyében összesen három településen van olyan vizsgálóhely, amely a Trial Pharma Kft.-hez kapcsolódva résztvevőket tud felvenni a programba: Békéscsabán, Gyulán és Orosházán – kezdte dr. Szabó Ákos gyógyszerész. A jelentkezőkre egy új, molekuláris ujjlenyomatnak nevezett véralapú diagnosztikai, egészségmonitorozó rendszer fejlesztéséhez van szükség, amely a 2023. évi fizikai Nobel-díjas prof. dr. Krausz Ferenc kutatásain alapul. A vérplazma egy újonnan kifejlesztett lézeralapú technológiával történő elemzésével előreláthatólag nyomon követhetik az egészségi állapot változását, valamint már korán felismerhetik a kialakuló betegségek jeleit. A résztvevőket több éven keresztül vizsgálják, hogy az esetleges betegségek kialakulása az egyénen belüli változások mérésével kimutatható és nyomon követhető legyen.
Két csoportba sorolták a jelentkezőket; egy alacsony kockázatú karba 40 év feletti, teljesen egészséges vagy jól körülhatárolt és kezelt betegséggel rendelkezőket vártak. A magas kockázatú karba pedig az 50 év feletti, már bizonyos betegségekkel rendelkező személyek jelentkezhettek. Ilyen például a gyógyszeresen kezelt magas vérnyomás, magas koleszterinszint, esetleg dohányzó, vagy korábban sok éven keresztül dohányzó személy. Az alacsony kockázatú karba nagyon rövid idő alatt (néhány hónap) sikerült a szükséges létszámot bevonni. 2023 őszén indult el az alanyok bevonása a magas kockázatú karba, országosan 5000 fős irányszámmal.

Bővebben