Kedves Páciensünk! A legfontosabb információk a CT vizsgálattal kapcsolatosan a következők. Ön computer tomográfiás (CT) vizsgálatra jelentkezett az intézményünkbe. A vizsgálat során röntgensugár halad át a testén. A számítógép a vizsgált testrész vékony keresztmetszeti képét hozza létre. Ilyen módon lehetőség nyílik a test belsejének megtekintésére, az esetleges elváltozások kimutatására. A terhességet, vagy annak gyanúját jelezni kell a vizsgálat előtt. A fejlődő magzat különösen érzékeny a röntgensugár okozta károsodásokra!
Az esetek egy részében a pontos diagnózis érdekében a vizsgálat során jód tartalmú kontrasztanyagot (érfestéket) kell adnunk intravénásan. A hasi és medencei vizsgálat megkezdése előtt kb.1 órán keresztül szájon át adható kontrasztanyagot kell innia, hogy a képeken a beleit az egyéb szervektől megbízhatóan el lehessen különíteni. Ez az idő már a vizsgálat része, kérjük, ne tekintse felesleges várakozásnak! Maga az eljárás a vizsgált szervtől függően 15-25 percig tart. Ezen idő alatt önnek a vizsgáló asztalon mozdulatlanul kell feküdnie, a vizsgálat fájdalommentes. A vizsgálat után is bő folyadékot kell fogyasztania. A jódos kontrasztanyagokkal szemben egyéni érzékenység lehetséges és ezért allergiás reakciók jelentkezhetnek: émelygés, szédülés, asztmás roham, bőrkiütés, nagyon ritka esetben életveszélyes sokk. Az Ön biztonsága érdekében az esetleg fellépő kontrasztanyag allergia kezeléséhez szükséges gyógyszereket, eszközöket, orvosi ellátást a CT vizsgálóban biztosítjuk. Ritkán az érzékenységi reakciók késleltetetten jelentkezhetnek. Ha a mellékhatások azután jelentkeznek, miután Ön már elhagyta a kórházat, akkor haladéktalanul keresse fel a legközelebbi sürgősségi osztályt. Amennyiben Ön érfestéket kap, akkor a vizsgálat napján bőséges folyadék fogyasztás szükséges, valamint kérjük, hogy a vizsgálat után egy órán belül ne hagyja el Intézményünket! Aláírásával igazolja, hogy az előzetes tájékoztatásnak megfelelően a METFORMIN hatóanyagú gyógyszert, amennyiben azt szed, a kontrasztanyagos vizsgálat előtt és után két nappal, valamint a vizsgálat napján nem veszi be. Akkor lássuk egy kicsit részletesebben: A CT-vizsgálat az egyik legelterjedtebb képalkotó eljárás az egészségügyben. Mit jelent a CT (Computer tomográfia) vizsgálat? A CT, azaz computer tomográfia egy speciális röntgen vizsgálat, mely a röntgensugarakat felhasználva készít pontos anatómiai felvételeket az emberi testről és a belső szervekről. Amennyiben egy szövet összetétele valamilyen kóros folyamat következtében megváltozik, változik annak sugáráteresztő, illetve sugárelnyelő képessége is, így az elváltozás láthatóvá válik a felvételen. A szöveteken áthaladó sugarakat a röntgendetektor felfogja, az így kapott jeleket pedig a számítógép képpé alakítja. A vizsgálat segítségével láthatóvá válnak a daganatos, illetve kóros elváltozások, vérzések, belső sérülések, valamint gyulladások is. Hogyan készül el a CT vizsgálat? A vizsgálat időtartama egy test régió tekintetében körülbelül 5-20 perc. A vizsgálatra asszisztensünk szólítja, aki végig közvetlen kapcsolatban lesz Önnel, néhány elengedhetetlen kérdést fog feltenni. Kérjük, legyen bizalommal iránta. Ha Önnek nincs ellenére, adja át előző leleteit, CD-jét és régi zárójelentéseit, hogy a vizsgáló orvos számára minél több információ álljon rendelkezésére a leletezéshez. Ha testében fémből készült tárgy (protézis, szívritmus szabályozó, nagyméretű fogpótlás) van, kérjük, jelezze, mert ezek rontják a képminőséget. A vizsgálat előtt a vizsgálandó testrésztől függően a fémtartalmú tárgyakat (óra, hajcsat, zipzár, öv, melltartó, fülbevaló) szíveskedjék eltávolítani! A ruházat általában maradhat. Hasi-kismedence kontrasztanyagos CT-vizsgálata előtt közvetlenül a tápcsatorna feltöltéséhez szájon át fogyasztható kontrasztanyagot kell elfogyasztania 1-1,5 óra alatt (kb egy liter oldott kontrasztanyagot jelent). A folyadéktól átmenetileg esetleg hasmenése lehet, erre egy-két napig Carbo Activatus szedése javasolt, vagy orvos által felírt gyógyszer. A CT-vizsgálat alatt Ön a lehető legkényelmesebb körülmények közt fog feküdni a CT vizsgáló asztalán. Fontos, hogy asszisztensünk által beállított testhelyzetből ne mozduljon el. Általában a CT-felvétel normális belégzés utáni mély belégzésben, légzésszünetben készül, a légzésütemezéshez utasítást kap mikrofonon keresztül, vagy a CT szakasszisztenstől közvetlenül. A vizsgálat közben a betegek nagy része intravénás kontrasztanyagot kap, mivel bizonyos elváltozások így ítélhetők meg pontosan. Közölje, ha előző röntgen vizsgálatakor kontrasztanyagra allergiás lett, rosszul volt, vagy előző CT-vizsgálat, vese- vagy eperöntgen, érfestés során rosszulléte volt, ha bármilyen gyógyszerre allergiás vagy bármilyen anyagra és ételre túlérzékeny. Ha Ön cukorbeteg és metformin tartalmú gyógyszert szed, intravénás jód tartalmú kontrasztanyagot csak akkor kaphat, ha a vizsgálat előtt és után két nappal, valamint a vizsgálat napján e gyógyszereket nem veszi be, azaz 5 napig szünetelteti a cukor gyógyszer szedését, melyet kezelőorvosával előzetesen beszéljen meg. Kérjük, jelezze előre, ha jódérzékenysége vagy pajzsmirigy túlműködése van! Minden kontrasztanyagos vizsgálat kérésekor, a szövődmények elkerülése érdekében, minden vesebetegségben szenvedő, pajzsmirigy betegségben szenvedő, 70 év feletti páciens esetében 1 hónapon belüli, vese, illetve pajzsmirigy funkciókat tartalmazó rutin labor vizsgálatot kérünk. Milyen mellékhatásokra lehet számítani a CT vizsgálat során? A röntgensugár alkalmazása valós kockázattal nem jár. Általában a páciens a Magyarországon mindenkit érő kozmikus sugárzás 1 éves mennyiségénél kevesebb sugárterhelés éri, aminek kimutatható károsító hatása nem ismert. A korszerű technikának köszönhetően alacsony sugárterheléssel jár a vizsgálat. Esetenként a vizsgálathoz szükség lehet kontrasztanyag intravénás beadására, mely a vizsgálat értékét igen jelentősen emeli. Kontrasztanyag beadása esetén csak nagyon ritkán lépnek fel mellékhatások, melyek legtöbbször enyhék és jól kezelhetők. Az injekció beadása után gyakran melegségérzést okoz (100-ból 1-10 eset). Nem gyakori mellékhatásként (1000-ből 1-10 beteg) enyhe tünetek léphetnek fel, amelyek rövid ideig tartó panaszokat okozhatnak: émelygés, hányinger, tüsszögés, nátha, bőrviszketés, csalánkiütés. Nagyon ritkán (10000 betegből kevesebb, mint 1 esetben) súlyos, életveszélyes allergiás reakció is felléphet eszméletvesztéssel, keringészavarral. Kérjük, ha bármilyen panasza van a kontrasztanyag beadása közben, a vizsgálat alatt vagy után a kötelező várakozási időben, azonnal közölje velünk! Mi történik Önnel CT vizsgálat után? A kontrasztanyag alkalmazása nélküli vizsgálatot követően maximum 20 percet a váróban javasolt eltöltenie, amennyiben Ön kontrasztanyagot kapott, kérjük, hogy a vizsgálat után egy órán belül ne hagyja el Intézményünket! Kontrasztanyag használata miatt a vizsgálat napján bőséges folyadék fogyasztás szükséges. Az elkészült felvételeket radiológus szakorvos véleményezi, az elkészült lelet az EESZT-ben olvasható (lelet elkészülési ideje maximum 48 óra, illetve sürgősségi kéréssel 24 óra a vizsgálatot követően). A vizsgálat után tájékoztatjuk, hogy a leletet Ön vagy orvosa mikor és hogyan kapja meg. Milyen esetben nem végezhető el az Ön CT vizsgálat? A vizsgálat röntgensugárral történik, ezért feltételezett vagy biztos terhességét kérjük, feltétlenül jelezze még a vizsgálat előtt. A CT készülékünk asztala 150 kg-ig terhelhető, ezért csak a súlyhatárt meg nem haladó betegeinknél végezhetjük el a CT-vizsgálatot. A vizsgálat sikere érdekében az alábbiakat kérjük Öntől: korábbi orvosi dokumentációit hozza magával. Amennyiben vesebetegségben szenved, kérjük, még a vizsgálat előtt konzultáljon kezelőorvosával, hogy kaphat-e jódos kontrasztanyagot és/vagy szükséges-e kontrasztanyag adás előtt bármilyen előkészület. Amennyiben cukorbeteg és metformin tartalmú gyógyszert szed: kérjük, konzultáljon orvosával a gyógyszer elhagyása miatti teendőkről! A vizsgálatot megelőzően 2 nappal, valamint azt követően még 2 napig metformin tartalmú gyógyszer elhagyása javasolt. A kontrasztanyag és a metformin együttes adásának következtében tejsavacidózis - egy súlyos-életveszélyes állapot - léphet fel. Metformint tartalmazó gyógyszerek a következők: Adimet, Avandamet, Eucreas, Gluformin, Huma-Metformin, Janumet, Maformin, Meforal, Meglucon, Merckformin, Merckformin-XR, Metfogamma, Metformin 1a Pharma, Metformin-Hexal, Metformin-BMS, Metformine-Teva, Metrivin, Metwin, Siofor, Stadamet, Velmetiam. A lista nem teljes időközben új gyógyszerek is forgalomba kerülhettek. Amennyiben pajzsmirigybetegségben szenved, kérjük, konzultáljon kezelőorvosával, hogy kaphat-e jódos kontrasztanyagot. A fent leírt kivételeket figyelembe véve gyógyszereit kezelőorvosa utasításai szerint a vizsgálat előtt is vegye be! A vizsgálatot megelőző 4 órában: ne egyen, kerülje a koffeintartalmú italok (kóla, kávé, tea, energiaital) fogyasztását, ne dohányozzon!
Érrendszerünkben kb. 5-6 liter vér folyik, ami a testsúlyunk 6-8 százalékát teszi ki. A vörös vérsejteknek rendkívül fontos szerepük van, hiszen ezek szállítják a szövetekhez, sejtekhez és szervekhez a létfontosságú oxigént, emellett pedig felelnek a szén-dioxid elszállításáért a tüdő felé. A vér továbbá tápanyagokat és hormonokat juttat a sejtekbe. Jellegzetes színét a hemoglobin adja, amit a vörösvérsejtek tartalmaznak. A vér összetételét tekintve folyékony és szilárd anyagokból áll. Előbbit hívják vérplazmának, ami a vér 60 százalékát teszi ki. A következő fontos összetevők találhatóak meg benne: véralvadást segítő anyagok, számos anyagcsere termék és hormonok. Amennyiben a véralvadási faktorokat eltávolítjuk, akkor már vérszérumról beszélünk. A vér további összetevőit – a maradék 40 százalékot – a sejtek adják: vörösvérsejtek, fehérvérsejtek és vérlemezkék.
Noha általánosságban csak akkor megyünk vérvételre, ha valamilyen panaszunk van, évente egyszer mindenkinek javasolt lenne elvégeztetni egy általános labor vizsgálatot, hiszen így számos problémára még időben fény derülhet. Cikkünkben bemutatjuk, mikor válik szükségessé a vérvétel, az hogyan zajlik, és milyen információkra lehet szert tenni a kapott vizsgálati eredményből. Mikor lehet szükséges a vérvétel? A vérvétel célja a vér alakos elemeinek, a véralvadási faktoroknak vagy a szérumban található, az egyes szervek működésére vagy gyulladásra utaló paramétereknek a vizsgálata. Abban az esetben rendeli el az orvos, ha különböző tünetek meglétének az okára szeretne magyarázatot kapni – ha például állandóan fáradtak vagyunk. A levett vért egy laborban vizsgálják meg, majd a szakember az értékek alapján alapján valószínűsítheti vagy megerősítheti a diagnózist, továbbá pontos képet kap az esetleges hiányjelenségekről. Ezen kívül akkor válik szükségessé a vérvétel, ha vért szeretnénk adni. A vérvétel és véradás között nagy különbség, hogy míg előbbire sokszor éhgyomorral kell érkezni, utóbbit megelőzően fontos az étkezés és a folyadékfogyasztás. A véradást megelőzően az ujjbegyből vesznek pár csepp vért, hogy megállapítsák a vér hemoglobin szintjét, továbbá első véradók esetén meghatározzák az ABO vércsoportot. Véradás során 450 ml vért vesznek, ami jelentősen több a vérvételnél levett mennyiségnél, ami általában 20-30 ml, attól függően, hogy mennyi vizsgálatot kérünk. Az egyik legaktuálisabb betegség, aminél szóba jöhet a vérvizsgálat, a Covid-19 elleni antitestek jelenlétének detektálása és mennyiségének meghatározása. Így kiderülhet, hogy a vizsgált személy találkozott már ezzel a vírussal, illetve, hogy az oltás hatására megfelelő immunválasz alakult ki. Ezen kívül prevenciós szűrés, illetve menedzserszűrés kapcsán szoktak vérvizsgálatokat végezni. Ezekben az esetekben az orvos dönti el, hogy kislabort vagy nagylabort kér-e. Előbbi esetén egy általános átfogó képet kapunk a szervezetünk vérképzéséről, illetve méregtelenítési és anyagcsere funkcióiról. A nagylabor sokkal több adatot szolgáltat: közelebbről is megvizsgálják a fehérvérsejteket. Ennek köszönhetően egy általános képet kapunk a szervezetünk működéséről, például a szénhidrát- és lipid anyagcseréről, a máj működéséről, a vesék funkciójáról, a vérképző rendszer állapotáról, a pajzsmirigy működéséről és a szervezetben jelenlévő gyulladásokról. A fentebb említett okokon kívül az alábbi esetekben van szükség vérvételre: kontrollvizsgálat korábbi probléma miatt, daganatos betegségek gyanúja vagy utánkövetése, szervi problémák, krónikus betegségek, allergia. Miért végeznek vizeletvizsgálatot vérvétel esetén? Ennek a két vizsgálatnak köszönhetően számos betegségre fény derülhet. A vizeletből számos belgyógyászati betegség mutatható ki – például húgyúti fertőzések és belgyógyászati vesebetegségek. A cukorbetegség fennállását is megerősíti a vizelet cukor és aceton meghatározása. A vérvételből látható paraméterek A vérplazma A vérplazma a vér alakos elemek nélküli, ami tartalmazza az alvadási faktorokat is, vagyis azok vizsgálatához elengedhetetlen ennek a vizsgálata A vérszérum A vérszérum – az alvadási faktorok nélküli vérplazma – felel a vér folyékonyságáért. Ennek a tulajdonságának köszönhetően szállíthatók a szilárd alkotóelemek és tápanyagok a szervekhez. A vérszérum több száz fehérjét, szénhidrátokat, lipideket, hormonokat, koleszterint, zsírsavakat, eletroliteket, illetve kalcium-, kálium-, nátrium-, magnézium- és foszfátionokat tartalmaz. Amennyiben az orvos pontos információkat szeretne egy szervről és annak működőképességéről, akkor a vérszérum egyes paramétereinek értékéből tud arra következtetni. Vércsoport A vércsoport meghatározása szintén vérvétellel történik. Ehhez a vért a könyökhajlatban található vénából veszik, majd egy laborban állapítják meg az ABO és Rh antigének kimutatása alapján a vércsoportot. Véralkotók vizsgálata A fehérvérsejtek, azaz a leukociták fontos szerepet játszanak a kórokozókkal szembeni védelemben. A csontvelőből származnak, de egyaránt megtalálhatóak a vérben, a szövetekben, a nyirokcsomókban és a nyálkahártyákban. A fehérvérsejteket 3 csoportra lehet osztani: granulociták, monociták és limfociták. A leukociták normál értéke 4000-10.000 közötti mikroliterenként. Az alacsony értékek fertőzésre, vérbetegségekre, daganatos megbetegedésekre vagy csontvelő károsodásra utalhatnak. A vörösvérsejteknek a csontvelőben termelődnek, nincs sejtmagjuk, így nem tudnak osztódni, kb. 120 nap után halnak el a lépben. A máj és lép feladata, hogy megszabadítsa ezektől a szervezetet. Egy egészséges férfi vérében 4,8-5,9 millió vörösvérsejt található mikroliterenként, míg nőknél ez az érték 4,3-5,2 közötti. Amennyiben ennél kevesebb van a vérben, akkor anémiáról beszélünk, amit hiányállapotok, így vas- vagy vitaminhiány, különböző szervek vérzése, fertőzések vagy daganatos megbetegedések okozhatnak. A vérlemezkék szabadon mozognak a vérben és nincs sejtmagjuk. Általában 5-9 nap után elhalnak, majd a lép, a tüdő vagy a máj távolítják el ezeket. A vérlemezkék fő feladata a véralvadás és a sebgyógyulás támogatása. Egy egészséges felnőtt esetében a normál érték 150.000 és 400.000 közé tehető mikroliterenként. Amennyiben ez az érték alacsonyabb, akkor vagy nem termel elegendő vérlemezkét a szervezet, vagy ezek túl gyorsan elhalnak. Ebben az esetben vérzékenység jelentkezhet. Ha túl magas az érték, akkor gyulladásra vagy daganat jelenlétére kell gyanakodni. További gyakran vizsgált értékek Vércukor: Amennyiben cukorbetegségre gyanakszik az orvos, a vércukorszint megállapítása elengedhetetlen. Normál tartomány: 3,6-6 mmol/l Vérzsír: Ez az érték azt mutatja meg, hogy mennyi zsír van a vérben, azaz mennyi koleszterin, triglicerid és foszfolipid. A koleszterin normál értéke 5,2 mmol/l alatt. A magas vérzsír értékek leggyakoribb okozója az egészségtelen életmód, azaz helytelen étkezés és kevés mozgás. Vesefunkció: A vesefunkció értékéhez alapvetően a kreatinint és a karbamid nitrogént vizsgálják. Előbbi az izomanyagcsere egyik mellékterméke. Ennek normál értéke nagyban függ az izomzattól is. Amennyiben lecsökken a veseműködés, akkor megnő a kreatinin értéke. Normál tartomány: 55-103 mikromol/l percenként. Májfunkció: A májfunkció állapotának a megállapításához a GOT, GGT és GPT értékeket kell nézni. GOT és GPT esetén a normál tartomány felső határa férfiaknál 50 U/l, nőknél 35 U/l, míg a GGT értéknek férfiaknál 60 U/l-nek, nőknél 42 U/l-nek kell lennie. Amennyiben ezektől eltérnek az értékek, akkor az májbetegségre utal. Süllyedés: Normál tartomány: kevesebb, mint 20 mm/óra. Amennyiben ennél gyorsabb a süllyedés, akkor a szervezetben valamilyen kóros folyamat zajlik vagy gyulladás van. Tumor markerek, immunológiai vizsgálatok: A tumor markerek jelzik a rákos elváltozások jelenlétét a szervezetben. Ezek az egészséges szervezetben vagy egyáltalán nem, vagy egy alsó határérték alatt vannak. Hormonok szintje: Számos hormont tudunk vizsgálni, leggyakrabban a TSH, a pajzsmirigyserkentő hormon szérum koncentrációját. Egy vérvétellel továbbá ki lehet mutatni ionok, vitaminok, ásványi anyagok és egyéb nyomelemek mennyiségét, a véralvadási faktorok koncentrációját. Újabb lehetőséget jelent az a tény, hogy a várandósság alatt magzati sejtek is átkerülnek az édesanyák vérébe, amelyek szeparálhatók, és azokból genetikai vizsgálatok végezhetők – többek között megállapítható a Down szindróma fennállása. Hogyan zajlik a vérvétel? Amennyiben közegészségügyi rendelőben végeztetjük el a vérévtelt, szükség van egy orvosi beutalóra, ha azonban egy magánrendelés keretein belül történik a mintavétel, akkor beutaló nélkül is van erre mód. Ujjbegyből vagy artériából történő vérvétel Alapvetően a könyökhajlatból szoktak vért venni, de bizonyos esetekben az ujjbegyből, illetve hajszálerekből veszik le a mintát, míg újszülötteknél a sarokból vagy a nagylábujjból is lehet kis mennyiségű vért venni. Ezt azonban csak akkor teszik, ha csekély mennyiségű vér is elegendő a kért vizsgálatok elvégzéséhez, például a vércukorszint mérésnél. Vérvételt megelőző teendők Fontos megjegyezni, hogy a mintavételt előtti 9-12 órában nem szabad se enni, se inni, kivéve vizet. Ezt mindössze abban az esetben nem szükséges betartani, ha ételintolerancia vagy allergia vizsgálat miatt van szükség a vérvételre. Ajánlott mellőzni az edzést, a dohányzást, a rágózást, illetve különböző vitaminok vagy táplálékkiegészítők bevételét is. Vérvétel menete A könyökhajlatban történő vérvétel esetén egy érelszorítót helyeznek a karra, aminek köszönhetően kitágulnak az erek, így azok láthatóbbak lesznek. Ezt követően a vérvétel során a kart lefelé irányuló helyzetbe kell tenni, majd megkérik a pácienst, hogy szorítsa ökölbe a kezét. Ezután lefertőtlenítik a vérvétel helyét, és egy steril vékony tűvel szúrást ejtenek. A tű végére egy vákuumos speciális kémcsöveket helyeznek, amelyekben így egy zárt rendszeren keresztül folyik a vér. A szükséges vérmennyiség levétele után kihúzzák a tűt, és egy gézt tesznek a szúrás helyére, amit néhány percig ajánlott odaszorítani. Mivel a gyerekek vénái sokkal vékonyabbak és érzékenyebbek, esetükben nagy odafigyelést igényel a vérvétel. Játékosan szokták őket felkészíteni, így egy vérvétel akár 10 percig is eltarthat. Kisebb gyermekeket ajánlott átölelni, amivel nem csak megnyugtatjuk őket, de rögzítjük is a testhelyzetüket. Mivel csak egy pillanatig tart a fájdalom, tényleg nincs miért félni a vérvételtől. Ezen kívül létezik fájdalommentes vérvétel is, aminél érzéstelenítő krémmel kenik be a mintavétel előtt a bőrt. A vérvétel a menstruáció alatt nem ajánlott, kivéve, ha kifejezetten ebben az időszakan van szükség a mintára. A vizsgálatok eredményét általában 24 órán belül megküldik, amivel vissza kell menni a beutalót kiállító vagy a vérvételt javasló szakorvoshoz, hogy az pontos képet kapjon az egészségi állapotunkról, és fel tudja állítani a diagnózist, esetleg további laboratóriumi vizsgálatokat kérjen. Vérvételt követő teendők Ha a vérvétel után gyengének érezzük magunkat, pihenjünk, és mellőzzünk minden olyan tevékenységet, ami fizikai megterheléssel jár. Igyunk vizet vagy együnk gyümölcsöt, esetleg szőlőcukrot vagy egy kevés csokoládét, így megelőzhetjük az esetleges rosszullétet.
A H4H Program
A H4H (Health for Hungary – Hungary for Health) Program egy új kutatás része, amelynek keretében 10 éven keresztül várhatóan tizenötezer önkéntes vérmintáját gyűjtjük, majd elemezzük egy rendkívül érzékeny lézeres módszerrel. Célunk egy Infravörös Molekuláris Ujjlenyomat alapú egészségmonitorozó rendszer kifejlesztése és validálása. Törekszünk az egészségügyi rendszer színvonalát egy új szintre emelni, és egy megbízható, minimálisan invazív és gyors egészségmonitorozó rendszert létrehozni. Sikeres esetben a H4H Program hozzájárulhat a betegségek korai felismeréséhez, és a személyre szabott egészségügyi ellátás kialakításához minden egyes ember egyedi biológiájának megfelelően.
Küldetésünk, hogy 10 éven keresztül gyűjtsük és vizsgáljuk várhatóan 15.000 személy vérplazmáját egy rendkívül érzékeny lézeres módszerrel annak érdekében, hogy egy olyan új diagnosztikai eszközt fejlesszünk ki, amellyel bizonyos betegségek molekuláris szinten felismerhetők még a tünetek megjelenése előtt.
A 2023. évi fizikai Nobel-díjas Prof. Dr. Krausz Ferenc által vezetett Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) egy interdiszciplináris, nonprofit kutatóintézet. Az orvosokból, ápolókból, lézerkutatókból, molekuláris biológusokból, mérnökökből és adatelemzőkből álló nemzetközi csapatot egy közös cél vezérel: az egészségmonitorozás és az emberi egészség vizsgálatában új távlatokat nyissunk. Küldetésünk, hogy megbízható, költséghatékony módszerrel az egész népesség egészségét megóvjuk, és új módszereket dolgozzunk ki olyan betegségek, mint a rák, a szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség mielőbbi felismerésére.
A CMF egy új, molekuláris ujjlenyomatnak nevezett véralapú diagnosztikai rendszer fejlesztésén, tesztelésén és validálásán dolgozik, mely egy ultrarövid impulzusú lézertechnológián alapszik. Kutatásunk során ezt az új technológiát alkalmazzuk hazai és külföldi intézményekkel együttműködésben.
H4H PROGRAM
A H4H (Health for Hungary – Hungary for Health) program egy új kutatás része, amelynek keretében 10 éven keresztül várhatóan tizenötezer önkéntes vérmintáját gyűjtjük. Célunk egy Infravörös Molekuláris Ujjlenyomat alapú egészségmonitorozó rendszer kifejlesztése és validálása.
A vérplazma egy újonnan kifejlesztett lézeralapú technológiával történő elemzésével előreláthatólag nyomon követhetjük az egészségi állapot változását, valamint felismerhetjük a kialakuló betegségek korai jeleit. A résztvevőket több éven keresztül vizsgáljuk, hogy az esetleges betegségek kialakulása kimutatható és nyomon követhető legyen, az egyénen belüli változások mérésével.
Sikeres esetben a H4H Program hozzájárulhat egy megbízható egészségmonitorozási rendszer létrehozásához, amely mindannyiunk életminőségét javíthatja.
MÓDSZERÜNK:
INFRAVÖRÖS MOLEKULÁRIS UJJLENYOMAT ELEMZÉSE
Különböző tudományterületek - lézerfizika, orvostudomány, molekuláris biológia, gépi tanulás - összehangolásával egy új módszert fejlesztettünk ki, amely az Infravörös Molekuláris Ujjlenyomat elemzésén alapul.
Az egészségi állapot megváltozásával a vér molekuláris összetételében is változás következik be. Az Infravörös Molekuláris Ujjlenyomat elemzése egy in vitro diagnosztikai módszer, amely impulzus üzemű lézeres technológián alapul. Egy csepp vérplazma ultrarövid impulzusú lézerrel kerül átvilágításra, majd a vérminta rezgésbe hozott molekulái által keltett minta-specifikus elektromos mező femtoszekundumos-attoszekundumos lézertechnikával kerül detektálásra, ami kiváló felbontást biztosít.
Az elektromos mező Molekuláris Ujjlenyomata (EMF) alkalmas arra, hogy a vér molekuláris összetételében még a legkisebb különbségeket is azonosítsa, és így kimutathatóvá válnak az egyén egészségi állapotának legapróbb változásai is.
SZEMÉLYRESZABOTT ORVOSLÁS
Hisszük, hogy a személyre szabott egészségügyi ellátás - mely minden ember egyedi biológiájához igazodik, valamint lehetővé teszi a betegségek azonosítását már a tünetek megjelenése előtt - jelenti a jövőt. Kutatásunk hatékonyabbá teheti a jelenlegi egészségügyi rendszert, és tovább bővítheti a preventív orvoslás eszköztárát, így a jövőben jobban óvhatjuk egészségünket.
HOGYAN FOGJUK EZT ELÉRNI?
1. lépés: VÉRMINTÁT VESZÜNK
A kutatás központi eleme vérplazma minták gyűjtése egészséges önkéntesektől.
2. lépés: EGYEDI MOLEKULÁRIS UJJLENYOMATOK MEGÁLLAPÍTÁSA
Célunk, hogy megállapítsuk a résztvevők egyedi molekuláris ujjlenyomatát, és figyelemmel kísérjük az abban bekövetkező esetleges változásokat, mivel ezek egy-egy betegség korai jelei lehetnek.
3. lépés: AZ EGYÉNEK KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEK MEGHATÁROZÁSA
Idővel képesek leszünk mérni az egyének molekuláris ujjlenyomatai közötti különbségeket, valamint az egyének molekuláris ujjlenyomatán belül bekövetkező változásokat.
4. lépés: MEGBÍZHATÓ EGÉSZSÉGMONITOROZÁSI RENDSZER LÉTREHOZÁSA
Sikeres esetben a H4H Programmal egy megbízható egészségmonitorozási rendszert hozhatunk létre, és egészségesebb jövőt biztosíthatunk a következő generációk számára.